Ez a cikk csak húzódott-húzódott, már nem is tudom hányszor kezdtünk neki, de hát gondoltuk, ez kicsit többet érdekel, mint egy átlagos cikk. Na először is tisztázzuk, hogyan lett betesztelve ez a sör. Először még télen kóstoltam, rögtön miután hazatértünk Párkányból. Aztán azóta nem lett kiadva... vagyis csaknem egy éve. De viszont közben egy osztálytársamtól kaptam egy dobozos verziót valamikor tavasszal, azt is beteszteltem. Aztán meg nem bírtam magammal, mondom ezt nem csak úgy írokvalamitaztánkiadom módon kéne elintézni, hát ősszel beteszteltem mégegyszer valami télről maradt cuccot. Szóval nézzük sorban a dolgokat, repüljünk vissza 2017 végére:

Párkányi kirándulásunk során tanácstalanul álltam a Billa polcai előtt, mert számtalan féle teljesen ismeretlen sörrel találtam szembe magam, nagyjából random tudtunk válogatni...kivéve ezt, mert ennél egyértelmű volt, hogy kell. Otthon nem is tudtam sokáig ellenállni neki, annak ellenére, hogy jövőre terveztük (mondjuk a cikk kiadása erősen "jövőre" lett) a hozományok meg-le-össze-vissza-széttesztelését. Csomagolásán is látni, hogy nem egy hétköznapi sör, régi sörökre jellemző vonások találhatóak rajta, mint például a sárgás címke, régi fajta szavatosság jelölés helye (hónapok és napok a címke szélén, amin régen lyukasztással jelölték a dátumot), kövérebb és alacsonyabb üveg a maiaknál, stb... A csomagolás mellett a tartalma sem mindennapos, mivel elvileg eredeti 1973-as recept alapján főzik. 

Habja toplistás, szép nagy, tartós, kellemes, tömör, krémes hab képződik rajta. Illata is már aztakurva, ugyan nem a legerőteljesebb, de nagyon sörköb illata van, bővebben nem tudom kifejteni, de nagyon meggyőző. Ízre borzasztó jó, toplista szaga van. Ugyan nem igazán tudhatom az milyen, de "retró sör" íze van tényleg, nagyon bejött. Egyben erős az íze, és egyben íztelen, ez lehet nem hangzik jól, de ezzel jót akartam mondani, méghozzá azt, hogy valami egyensúly el van benne találva. Kifejezetten keserű, főleg egy Kőbányai után, ami ezt kóstolva szinte édes. Nagyon tetszik, hogy nem akarok rá inni semmit, mert még negyed óra múlva is érzem, és élvezem az utóízét.

Ugrunk is 2018 májusára, mikor is a szinte feledésbe merült sör dobozos verzióját kóstolom meg:

Sör ízű, karakteres, jó, köszi, huszadjára nem vicces, tán elsőre sem. Illata kesernyés, és nagyon kellemes, mily meglepő. Felét megittam már, de ha kicsit rázogatom, a habja így is simán kijön a faszba, nem bújkál. Íze közepesen erős, szintén keserű, semmi kitűnő íz nincs, vagyis jók az arányok, rossz mellékíz nincs. Utóíz nem túl erős, de nagyon kellemes, és szintén leginkább a keserűség jellemzi. Magyarul nagyszerű, mint az üveges. Persze, az üveges általában mindenből jobb, ez itt is így van, de a dobozos kiszereléssel sem adódott probléma.

Na de mivel úgy gondoltam, hogy egy ilyen sör nem érdemel összecsapott tesztet, szóval így több, mint fél év után, 2018 október elején ismét bontok egy üveget. Az utolsót, ami maradt a legutóbbi, tavaly év végi párkányi vásárlásból. Szomorúan tapasztalom, hogy ez a sör már lejárt, nem is tegnap, márciusban. Na mindegy, reméljük semmi baja. Illatra rendben, máris ugrálok örömömben, olyan fincsi illata van. Nem igen habzott kibontáskor, de nem éppen nagy feladat habzásra bírni. Ízlelgetéskor rájövök, hogy megrohadva éppen nincs, de sajnos nem valami friss. Az a helyzet, hogy így, hogy felmerült bennem, hogy nem 100%-os, így is annyit mondok, hogy ez kurvajó. Van némi mellékíz, ami nem a legjobb, de egyáltalán nem vagyok benne biztos, hogy ez fél éve is ott lett volna. Viszont az az íz sem hiányzik, ami bizonygatja, hogy "ezt bizony nem véletlenül dicsérted basszameg". Egész egyszerűen, érezni, hogy ez jó. Egyszerűen jó. Hát dögöljek meg, ha ez egy sima Fácán, najó, azt sem tudom az milyen, nem is emlékszem melyik volt a sima Zlaty, vagy kóstoltuk-e egyáltalán, vagy milyen volt meg ilyenek, de szerintem ez többet tudhat, ha netán mással nem is, akkor az üvegességével...mivel ugye üvegben minden finomabb. Az a baj félve próbálom leírni az ízét, azért is pofázok másról, mivel nem tudom eldönteni, hogy a "romlottsága" változtatott-e rajta. Mindenesetre én bizony egy kis barna sör jellegű, édeskés ízt vélek benne halványan felfedezni mostan. Ami azért is furcsa, mert eddig azt mondtam, hogy háezbizony milyenkurvakeserű. Najó, persze nem kell sokat forgatni a számban, hogy találjak bőven keserű ízt, de nem tudok egyértelműen nyilatkozni, hogy akkor ezt most keserű, édes, mindkettő...tudja a faszom, a lényeg, hogy ütős, marha finom, és megéri. Érezni biza, hogy nem víz, az alkohol sem felejtődött ki, az fix.
Najó én leszarom, hogy olyan regényt írok, hogy senki nem fogja végig olvasni, de muszáj hozzátennem: iszom-iszom, és csak nézek...hát bazdmeg, ez kibaszott király.

hunt3r95: Talán a neten láttam először, de emlékeim homályosak. Mindegy is, tudtam, hogy ha lesz, venni fogok Párkányban, hát volt, így a teszt nem maradhat el. Emlékeztek a régi reklámra amiben valami hasonlót mond az öregember, hogy "A régi jó dolgokból nem maradt semmi." De maradt, és itt van üvegbe töltve. 

Na kezdjük is az elején, vagyis a külsején, kibaszott megnyerő üvegben kapható, igazi darabka retró érzés! Meglátod a polcon úgyis megveszed. Kibontása után egyből feltört a habja ami tényleg felvette a kenyér állagot, nem véletlen a folyékony kenyér jelző. Sűrű, édeskésebb a megszokottnál, sokáig is tart, egyszerűen király. Elmegy 5 perc a csodálkozással és akkor még csak a habról beszéltünk.

Ez bizony az eredeti, hamisítatlan Arany Fácán, egyenesen a Felvidéki Ógyalláról. Ízben pörkölt maláta aromával indul, ami karakteres komlós keserűbe fordul. Azonban a maláta édeskéje végig ott bújkál a háttérben kellemesen. Végíze marad határozott keserű, már-már pils jelleget kölcsönözve. Testességre közepesnek mondanám. Igazából engem a nagybetűs sör ízre emlékeztet nincs mit szépíteni. Ha annyit írnék, hogy sör íze van akkor azzal mindent elmondtam, vagyis nem, inkább azt mondom: SÖR íze van. Így talán kifejezi milyen jó is a cucc. Ajánlom egyszerű embereknek (mint mi), masszív alkeszekeknek, hobbialkeszeknek is, meg úgy bármilyen élőlénynek.  Egyedül azt sajnálom, hogy azóta sem vettünk mióta ez a teszt 2017 végén elkezdett íródni. Tirdi most biztosan agyfaszt kapott, de hát na, nem értem rá, inni voltam. Ja még valami: a Magyarországon kapható Arany Fácánhoz annyi köze mint Makónak Jeruzsálemhez.